Nagyi, mesélj! II
Bobby Leng:
Nagyi, mesélj! II.
verses mese
Náthásan, lázasan fekszik
Az ágyban, az ágyban
A kisunoka. A nagyi
Vigyázza, vigyázza.
Te sohase voltál náthás
Nagyika, nagyika?
Kérdi láztól piros arcú
Unoka, unoka.
Nemigen - feleli neki
Mamája, mamája
Hiszen nagyon vigyázott ő
Magára, magára.
Hogy lehetett akkoriban
Vigyázni, vigyázni,
Hogy a bacit ne lehessen
Megkapni, elkapni?
Hát úgy, hogy mindennap ettünk
Zöldhagymát, kis hagymát
Minden reggel. Nemcsak én, de
Nagyapád, nagyapád!
Rászórtuk a zsírral megkent
Kenyérre, kenyérre
Így a hagyma szervezetünket
Védte, megvédte.
Még ha néha meg is fájdult
A torkunk, a torkunk
Mézes hársfavirág teát
S kamillát, azt ittunk.
Citromot is csöpögtettünk
Bele a teánkba
Torkunkra dunsztkötést tettünk
S feküdtünk az ágyban.
Hamar elmúlt a fájdalom
Na meg a köhögés
Sokat számít ilyenkor
Ám a vitaminevés!
Húsleveske, befőttecske
Sok gyümölcs, folyadék
Ettől tér majd hamar vissza
Hozzánk az egészség.
Egy hét alatt el is múlt már
Az egész nyavalya
Mindenki így csinálta ezt
Városban, faluban.
Na meg pirítóst is sokat
Ettünk fokhagymával
És minden nap ettünk almát
A jó nagyapáddal.
Nagyanyáink mondták: ezek
Mind egészségesek
Ha így teszünk, ettől leszünk
Majd egészségesek.
A fokhagyma tisztítja az
Ereket, ereket
Az alma meg rendben tartja
A gyomrot, beleket.
Jó és finom vitamin a
Paprika, paprika
Zöld vagy fehér, s paradicsom
Retek meg saláta.
S hogyha néha csípett kissé
Némely zöldpaprika
Akkor se lett belőle ám
Galiba, galiba.
Mama, papa mindig mondta:
Egyél kis erőset
Majd meglátod, attól leszel
Erősebb, erősebb!
Nem sokszor ettünk mi gyógyszert
Se én, se nagyapád
Nem sokat betegeskedtünk
Nem érhet ez a vád.
Akkoriban mindenki így
Csinálta, csinálta
Nem ismertük, nem volt gondunk
Még allergiára.
Nagyanyóka odnézett
A kisunokára
Mélyen alszik, duruzsolás
Régen elaltatta.
Nagyanyó főz neki mindjárt
Egy jó kis gyógyteát
S ha felébred, megitatja
Unokát, unokát.
Citrom, hagyma, gyógyteácska
Tesz csodát, tesz csodát
Mert messzire űzi ezt a
Csúf náthát, megfázást!
VÉGE
Nagyi, mesélj! II.
verses mese
Náthásan, lázasan fekszik
Az ágyban, az ágyban
A kisunoka. A nagyi
Vigyázza, vigyázza.
Te sohase voltál náthás
Nagyika, nagyika?
Kérdi láztól piros arcú
Unoka, unoka.
Nemigen - feleli neki
Mamája, mamája
Hiszen nagyon vigyázott ő
Magára, magára.
Hogy lehetett akkoriban
Vigyázni, vigyázni,
Hogy a bacit ne lehessen
Megkapni, elkapni?
Hát úgy, hogy mindennap ettünk
Zöldhagymát, kis hagymát
Minden reggel. Nemcsak én, de
Nagyapád, nagyapád!
Rászórtuk a zsírral megkent
Kenyérre, kenyérre
Így a hagyma szervezetünket
Védte, megvédte.
Még ha néha meg is fájdult
A torkunk, a torkunk
Mézes hársfavirág teát
S kamillát, azt ittunk.
Citromot is csöpögtettünk
Bele a teánkba
Torkunkra dunsztkötést tettünk
S feküdtünk az ágyban.
Hamar elmúlt a fájdalom
Na meg a köhögés
Sokat számít ilyenkor
Ám a vitaminevés!
Húsleveske, befőttecske
Sok gyümölcs, folyadék
Ettől tér majd hamar vissza
Hozzánk az egészség.
Egy hét alatt el is múlt már
Az egész nyavalya
Mindenki így csinálta ezt
Városban, faluban.
Na meg pirítóst is sokat
Ettünk fokhagymával
És minden nap ettünk almát
A jó nagyapáddal.
Nagyanyáink mondták: ezek
Mind egészségesek
Ha így teszünk, ettől leszünk
Majd egészségesek.
A fokhagyma tisztítja az
Ereket, ereket
Az alma meg rendben tartja
A gyomrot, beleket.
Jó és finom vitamin a
Paprika, paprika
Zöld vagy fehér, s paradicsom
Retek meg saláta.
S hogyha néha csípett kissé
Némely zöldpaprika
Akkor se lett belőle ám
Galiba, galiba.
Mama, papa mindig mondta:
Egyél kis erőset
Majd meglátod, attól leszel
Erősebb, erősebb!
Nem sokszor ettünk mi gyógyszert
Se én, se nagyapád
Nem sokat betegeskedtünk
Nem érhet ez a vád.
Akkoriban mindenki így
Csinálta, csinálta
Nem ismertük, nem volt gondunk
Még allergiára.
Nagyanyóka odnézett
A kisunokára
Mélyen alszik, duruzsolás
Régen elaltatta.
Nagyanyó főz neki mindjárt
Egy jó kis gyógyteát
S ha felébred, megitatja
Unokát, unokát.
Citrom, hagyma, gyógyteácska
Tesz csodát, tesz csodát
Mert messzire űzi ezt a
Csúf náthát, megfázást!
VÉGE