Syuron.hu

Bobby Leng:
Nagyi, mesélj! III.
verses mese


Hogy ismerted meg a papát
Nagyapót, nagyapót
Kérdi Peti kisunoka
Nagyanyót, nagyanyót.

Szép szál legény, szép magas volt
Olyan fess egy legény
Huszártiszt volt, akkor láttam
Őt meg én, őt meg én.

Ő is rámpillantott, és rám
Mosolygott, mosolygott
Aztán el is felejtettük
A dolgot, a dolgot.

Egyszer bálba elmentünk az
Anyámmal, anyámmal
Mert csak úgy lehetett menni
Akkor: gardedámmal.

Ő is ott volt, és felkért ott
Egy táncra, egy táncra
Egész este velem táncolt
A bálban, a bálban.

Elkísért, s aztán el is jött
Mihozzánk néhányszor
Egy év múlva megkért: legyek
Feleség, menyasszony.

Igent mondtam neki rögtön
Szívesen, szívesen
Mert addigra kialakult
Köztünk a szerelem.

Mikor csókolt meg először
A papa, a papa?
Irul-pirul, könnyezik a
Nagymama, nagymama.

Majdnem fél év is beletelt
Angyalkám, bizony ám
Néha megfogta a kezem
De jó volt, unokám.

Hogyha néha megölelt, hát
Bizsergett a szívünk
Aztán néha séta közben
Összeért a kezünk.

Belenéztem a szemébe
Olyan szép szeme volt
Benne láttam akkor én ott
Az összes csillagot.

Belenézett a szemembe
Nem láttam semmi mást
El se tudom mondani most
Azt a csodás varázst.

Alig vártuk már, hogy legyen
Esküvő, esküvő
Azt hittük, hogy az a nap már
El se jő, el se jő.

De szép is volt, de régen volt
Sóhajt a nagyika
S elnézi, hogy csiszeg-csoszog
A papa, nagypapa.

Egymásra rámosolyognak
Csendesen, kedvesen
Még azt mondják: nincs örökké
Szeretet, szerelem?!




VÉGE