Bal láb - jobb láb
Bobby Leng:
Bal láb - jobb láb
verses mese
Kisleányka iskolába
Rosszkedvűen bandukol
Talán ma bal lábbal keltél
Vagy mi a baj, angyalom?
Kérdezi a Julis néni
Amikor ezt meglátja
Csodálkozva néz reája
A kis morcos leányka.
Hogy erre még nem gondoltam
Morfondíroz magába’
Melyik lábbal kelek, és hogy
Melyik láb visz az ágyba?
Tényleg, én a bal lábamat
Először azt teszem le
Hogy ez eddig még sohasem
Nem jutott az eszembe?
És, amikor járok-kelek
Bal lábbal a jobb után
Sietek, és igyekezem
Ha átmegyek az utcán.
Jobb lábam lép le először
Járdáról le az útra
És a túloldalon is a
Jobbal lépek fel újra.
Jobb kezemmel fésülködöm
A jobb kezem szalutál
Mindkét kezem használom
Ha télen kell a sapka-sál.
Két kezemmel teszem le az
Asztalra a nagy tálat
Jobbról teszem a kanalat
Balról meg a villámat.
Jobb kezemet használom, ha
Leckét, levelet írok
Két kezemmel törülöm le
Könnyeimet, ha sírok.
Jobb kézzel ütöm a labdát
Ha földhöz pattogtatom
S ha focizunk a srácokkal
Jobb lábammal rugdalom.
Két kezemmel kötöm meg a
Cipőfűzőm szalagját
A masnimat a hajamban
S fonom barátnőm haját.
Mindkét kezem kell, ha el kell
Takarnom a szememet
Mindkét kezem használom, ha
Befogom a fülemet.
Az iskolatáskát pedig
Mindkét kezemmel viszem
Hol az egyik, hol a másik
Fárad el, hát leteszem.
Jobb kezemmel adok pofont
A szemtelen fiúnak
Aki minden nagyszünetben
Meghúzza a hajamat.
Kötényemnek két zsebe van
Mind a kettő kezemnek
A balban semmit se tartok
Jobboldalt zsebkendőmet.
Ha a cipőmet pucolom
Bal kezem belebújik
A jobbal tartom a kefét
Könnyen megy így a suviksz.
Söprögetek: mindkét kezem
Kell ehhez a munkához
Vagy például főzéshez, vagy
Mondjuk mosogatáshoz.
Én jobbkezes vagyok
De a Julcsi balkezes
Nála minden fordítva megy
Nekünk mégse fontos ez.
Kicsit suta, amikor a
Jobbkezes ollót fogja
De ma már van Budapesten
Balkezeseknek boltja.
Kapni ám ott mindenfélét
Ami szem-száj ingere
Ami mindennapjainkban
Balkezesnek kellene.
Ha a bal oldalamon állsz
S befogom a bal fülem
Nem hallom, hogy mit is mondtál
Csak ha kezem elveszem.
Letakarom bal szememet
És a jobbal nézem én
Hogy megcsillan a napsugár
Az orromnak jobbfelén.
Hogyha néha számolgatok
Valamit ujjaimon
Jobbról kezdem mindig el, és
Becsukom meg kinyitom.
A bal kezem nem oly ügyes
Kevesebbet használom
Julcsinál épp fordítva van
Ő a legjobb barátom.
Balról jobbra, jobb oldalra
Fésülöm a hajamat
Jobb kezemmel mosok fogat
Bal fogja a poharat.
Bal kézzel nyitom a csapot
Mert tisztább a bal kezem
Jobbal cicát simogatok
S kutyapórázt vezetem.
Erősebb is a jobb kezem
Mindent azzal csinálok
Bal kézzel tartom a csokrot
Jobbal szedek virágot.
Jobb kéz tartja az esernyőt
De a balnak jó nagyon
Eső elől meleg zsebbe
Ilyenkor beledugom.
Jobb kézzel tartom a krétát
Bal fogja a szivacsot
Ha a suli táblájánál
Felelni épp én fogok.
Az osztályba ha belépek
Balról vannak padsorok
Jobbról tábla és katedra
Szemben meg az ablakok.
Hogyha hazafelé tartok
Számolom a lépteket
Ezerötszáz lépést tettem
A bal hétszázötvenet.
Julcsi nagyobbakat lép, mint
Amekkorát én tudok
Ő mellettem lassan sétál
Mikor én szinte futok.
Suli után ha elkísér
Kevesebbet lépeget
Mire a kapunkig érünk
Számol ezerötvenet.
Ötszázhuszonöt a bal láb
Ötszázhuszonöt a jobb
Számolgatni, nevetgélni
Nem is olyan rossz dolog.
Amikor én kísérem el
A házuk kapujáig
Elég közel laknak, alig
Számolunk el ötszázig.
Közben át kell lépegetni
Járdák kockaköveit
Hiába erőlködöm, egy
Lépésre másfél esik.
Vajon mekkorákat lépek
Hány centiméter lehet
És a Julcsi, vajon ő hány
Centimétert lépeget?
Hogyha egyszer megmérnénk, tán
Ki is tudnánk számolni
Hogy milyen messze van tőlünk
S Julcsiéktól a suli.
Homlokáról komor felhő
Eltűnt: nevet a lányka
Nagyvidáman lépegetve
Ér be az iskolába.
Szökdécselt a járda szélén
Bal lábbal a jobb után
Idefelé, és elmúlt a
Rosszkedve végleg talán.
Hazafelé meg felrajzolt
Járdán ugróiskolát
Háromszor egy, aztán kettő
megint egy és így tovább.
Az első számú kockába
Kavicsot kell dobnia
Visszafelé fel kell venni
S féllábon ugrálnia.
Kettős kockába ugorni
Két lábbal csak úgy lehet
Ha minden kockába csak egy
Lábbal lép a kisgyerek.
A kockákba oda-vissza
Ugrándozni jó dolog
Még a hajhuzgálós srác is
Éppen erre oldalog.
Beszállna, azt mondja, ő is
Ketten a játék vidám
Ha elrondja, majd nevetünk
Ezen egész délután.
Jobb lábbal lép az elsőre
Ledobja a kavicsot
Kockába kell hogy találjon
Vonalra nem dobhatod.
Ha elrontod, újrakezded
Másokat is beveszünk
Mostmár sokan ugrándozunk
És nagyokat nevetünk.
Végül lekopik a kréta
Vonala a járdáról
Egész elfeledkeztünk a
Leckéről, tanulásról.
Nem morcos itt mostmár senki
Vidám volt a délután
Egyik is, és másik is most
Elköszön egymás után.
Egyedül marad a lányka
De mostmár nem szomorú
Mért is lenne, hogyha haza-
Kíséri őt a fiú?
Soha többé nem húzza meg
A lány haját ez a srác
Együtt megyünk holnap haza
Suli után, ha megvársz!
VÉGE
Bal láb - jobb láb
verses mese
Kisleányka iskolába
Rosszkedvűen bandukol
Talán ma bal lábbal keltél
Vagy mi a baj, angyalom?
Kérdezi a Julis néni
Amikor ezt meglátja
Csodálkozva néz reája
A kis morcos leányka.
Hogy erre még nem gondoltam
Morfondíroz magába’
Melyik lábbal kelek, és hogy
Melyik láb visz az ágyba?
Tényleg, én a bal lábamat
Először azt teszem le
Hogy ez eddig még sohasem
Nem jutott az eszembe?
És, amikor járok-kelek
Bal lábbal a jobb után
Sietek, és igyekezem
Ha átmegyek az utcán.
Jobb lábam lép le először
Járdáról le az útra
És a túloldalon is a
Jobbal lépek fel újra.
Jobb kezemmel fésülködöm
A jobb kezem szalutál
Mindkét kezem használom
Ha télen kell a sapka-sál.
Két kezemmel teszem le az
Asztalra a nagy tálat
Jobbról teszem a kanalat
Balról meg a villámat.
Jobb kezemet használom, ha
Leckét, levelet írok
Két kezemmel törülöm le
Könnyeimet, ha sírok.
Jobb kézzel ütöm a labdát
Ha földhöz pattogtatom
S ha focizunk a srácokkal
Jobb lábammal rugdalom.
Két kezemmel kötöm meg a
Cipőfűzőm szalagját
A masnimat a hajamban
S fonom barátnőm haját.
Mindkét kezem kell, ha el kell
Takarnom a szememet
Mindkét kezem használom, ha
Befogom a fülemet.
Az iskolatáskát pedig
Mindkét kezemmel viszem
Hol az egyik, hol a másik
Fárad el, hát leteszem.
Jobb kezemmel adok pofont
A szemtelen fiúnak
Aki minden nagyszünetben
Meghúzza a hajamat.
Kötényemnek két zsebe van
Mind a kettő kezemnek
A balban semmit se tartok
Jobboldalt zsebkendőmet.
Ha a cipőmet pucolom
Bal kezem belebújik
A jobbal tartom a kefét
Könnyen megy így a suviksz.
Söprögetek: mindkét kezem
Kell ehhez a munkához
Vagy például főzéshez, vagy
Mondjuk mosogatáshoz.
Én jobbkezes vagyok
De a Julcsi balkezes
Nála minden fordítva megy
Nekünk mégse fontos ez.
Kicsit suta, amikor a
Jobbkezes ollót fogja
De ma már van Budapesten
Balkezeseknek boltja.
Kapni ám ott mindenfélét
Ami szem-száj ingere
Ami mindennapjainkban
Balkezesnek kellene.
Ha a bal oldalamon állsz
S befogom a bal fülem
Nem hallom, hogy mit is mondtál
Csak ha kezem elveszem.
Letakarom bal szememet
És a jobbal nézem én
Hogy megcsillan a napsugár
Az orromnak jobbfelén.
Hogyha néha számolgatok
Valamit ujjaimon
Jobbról kezdem mindig el, és
Becsukom meg kinyitom.
A bal kezem nem oly ügyes
Kevesebbet használom
Julcsinál épp fordítva van
Ő a legjobb barátom.
Balról jobbra, jobb oldalra
Fésülöm a hajamat
Jobb kezemmel mosok fogat
Bal fogja a poharat.
Bal kézzel nyitom a csapot
Mert tisztább a bal kezem
Jobbal cicát simogatok
S kutyapórázt vezetem.
Erősebb is a jobb kezem
Mindent azzal csinálok
Bal kézzel tartom a csokrot
Jobbal szedek virágot.
Jobb kéz tartja az esernyőt
De a balnak jó nagyon
Eső elől meleg zsebbe
Ilyenkor beledugom.
Jobb kézzel tartom a krétát
Bal fogja a szivacsot
Ha a suli táblájánál
Felelni épp én fogok.
Az osztályba ha belépek
Balról vannak padsorok
Jobbról tábla és katedra
Szemben meg az ablakok.
Hogyha hazafelé tartok
Számolom a lépteket
Ezerötszáz lépést tettem
A bal hétszázötvenet.
Julcsi nagyobbakat lép, mint
Amekkorát én tudok
Ő mellettem lassan sétál
Mikor én szinte futok.
Suli után ha elkísér
Kevesebbet lépeget
Mire a kapunkig érünk
Számol ezerötvenet.
Ötszázhuszonöt a bal láb
Ötszázhuszonöt a jobb
Számolgatni, nevetgélni
Nem is olyan rossz dolog.
Amikor én kísérem el
A házuk kapujáig
Elég közel laknak, alig
Számolunk el ötszázig.
Közben át kell lépegetni
Járdák kockaköveit
Hiába erőlködöm, egy
Lépésre másfél esik.
Vajon mekkorákat lépek
Hány centiméter lehet
És a Julcsi, vajon ő hány
Centimétert lépeget?
Hogyha egyszer megmérnénk, tán
Ki is tudnánk számolni
Hogy milyen messze van tőlünk
S Julcsiéktól a suli.
Homlokáról komor felhő
Eltűnt: nevet a lányka
Nagyvidáman lépegetve
Ér be az iskolába.
Szökdécselt a járda szélén
Bal lábbal a jobb után
Idefelé, és elmúlt a
Rosszkedve végleg talán.
Hazafelé meg felrajzolt
Járdán ugróiskolát
Háromszor egy, aztán kettő
megint egy és így tovább.
Az első számú kockába
Kavicsot kell dobnia
Visszafelé fel kell venni
S féllábon ugrálnia.
Kettős kockába ugorni
Két lábbal csak úgy lehet
Ha minden kockába csak egy
Lábbal lép a kisgyerek.
A kockákba oda-vissza
Ugrándozni jó dolog
Még a hajhuzgálós srác is
Éppen erre oldalog.
Beszállna, azt mondja, ő is
Ketten a játék vidám
Ha elrondja, majd nevetünk
Ezen egész délután.
Jobb lábbal lép az elsőre
Ledobja a kavicsot
Kockába kell hogy találjon
Vonalra nem dobhatod.
Ha elrontod, újrakezded
Másokat is beveszünk
Mostmár sokan ugrándozunk
És nagyokat nevetünk.
Végül lekopik a kréta
Vonala a járdáról
Egész elfeledkeztünk a
Leckéről, tanulásról.
Nem morcos itt mostmár senki
Vidám volt a délután
Egyik is, és másik is most
Elköszön egymás után.
Egyedül marad a lányka
De mostmár nem szomorú
Mért is lenne, hogyha haza-
Kíséri őt a fiú?
Soha többé nem húzza meg
A lány haját ez a srác
Együtt megyünk holnap haza
Suli után, ha megvársz!
VÉGE