Szerelem nélkül is élhetsz
Bobby Leng:
Szerelem nélkül is élhetsz
Bezáródott egy szív - talán örökre
A kedves elment, mindent vitt, bizony.
Helyét más el tán sohase foglalja
Bár mindenki pótolható, én úgy tudom.
De van, hogy mégse jön senki hasonló.
Egyik se olyan, mint Ő volt, nem ám.
Ő nincs, más meg nem kell, mert nincs
Hozzá fogható az egész világon talán.
Ezért hát van, hogy a szívnek kapujában
Sohase csikordul már meg az újabb kulcs.
A lakat nem nyílik, zárult és úgy maradt
Marad a szív hát mindig szürke és bús.
Vagy nem is szürke: inkább csak alszik.
Felébreszteni akárki mostmár képtelen.
Ahogy múlik az idő, úgy egyre biztosabb, hogy
Zárultan maradni véglegesen kénytelen.
Nem izzik már fel, talán jobb is, ha alszik.
Addig nincs bánat, nem érheti bú.
De akinek szíve zárva, elfeledten
Tükörbe se néz már, többé nem hiú.
Nem-szeretve lenni egyszerűség.
Lejárt lemez, unalom, csendes élet.
Nem izzó, fortyogó, lázas állapot
Mert a búcsúval ez mind ért véget.
Mégis lehet szerelem nélkül élni.
Nincs fájdalom, boldogság, csak csend.
De a csendesség a szívben értékes, és
Az ilyen ember életében nagy a rend.
Nincs sírás-rívás, ha csalódik
Mert a szív megdermedt, megfagyott
Hiszen a lázas állapotnak vége
Akit a szerelem végleg elhagyott.
Annyi más és szép dologgal tele az Élet
Olyan csodás, meglátja, aki körbenéz.
Meglátja, amit eddig nem vett észre
Mert a szerelemtől megállt a józan ész.
A szerelem nem takarhat el minden mást, mert
Nem hagyhatod, hogy egyedül az legyen.
A szívnek-léleknek annyi sok más kell
Hogy felsorolni képtelenség itt e helyen.
De egy a lényeg: a szerelem nélkül
Azért még élhetsz, mint annyian.
Hogy egyedül éled az életed, attól
Élhetsz te is még nagyon boldogan!
Szerelem nélkül is élhetsz
Bezáródott egy szív - talán örökre
A kedves elment, mindent vitt, bizony.
Helyét más el tán sohase foglalja
Bár mindenki pótolható, én úgy tudom.
De van, hogy mégse jön senki hasonló.
Egyik se olyan, mint Ő volt, nem ám.
Ő nincs, más meg nem kell, mert nincs
Hozzá fogható az egész világon talán.
Ezért hát van, hogy a szívnek kapujában
Sohase csikordul már meg az újabb kulcs.
A lakat nem nyílik, zárult és úgy maradt
Marad a szív hát mindig szürke és bús.
Vagy nem is szürke: inkább csak alszik.
Felébreszteni akárki mostmár képtelen.
Ahogy múlik az idő, úgy egyre biztosabb, hogy
Zárultan maradni véglegesen kénytelen.
Nem izzik már fel, talán jobb is, ha alszik.
Addig nincs bánat, nem érheti bú.
De akinek szíve zárva, elfeledten
Tükörbe se néz már, többé nem hiú.
Nem-szeretve lenni egyszerűség.
Lejárt lemez, unalom, csendes élet.
Nem izzó, fortyogó, lázas állapot
Mert a búcsúval ez mind ért véget.
Mégis lehet szerelem nélkül élni.
Nincs fájdalom, boldogság, csak csend.
De a csendesség a szívben értékes, és
Az ilyen ember életében nagy a rend.
Nincs sírás-rívás, ha csalódik
Mert a szív megdermedt, megfagyott
Hiszen a lázas állapotnak vége
Akit a szerelem végleg elhagyott.
Annyi más és szép dologgal tele az Élet
Olyan csodás, meglátja, aki körbenéz.
Meglátja, amit eddig nem vett észre
Mert a szerelemtől megállt a józan ész.
A szerelem nem takarhat el minden mást, mert
Nem hagyhatod, hogy egyedül az legyen.
A szívnek-léleknek annyi sok más kell
Hogy felsorolni képtelenség itt e helyen.
De egy a lényeg: a szerelem nélkül
Azért még élhetsz, mint annyian.
Hogy egyedül éled az életed, attól
Élhetsz te is még nagyon boldogan!