Nincs tovább
Bobby Leng:
Nincs tovább
-vers-
Az Ember mindent elért már
Amit csak lehet
Nincs hová fejlődni tovább
Meg aztán minek.
Már így is sok olyat tud, mi
Oly felesleges
Például a Holdra szállni
Már azt is lehet.
Megnézheti már a Marsot
Hogy milyen vörös
Közelről az űrszondával
S néhány üstököst.
Távcsővel lesi a Napot
Ni csak: kitörés!
Így meg úgy a mágnesesség
Nyavalyatörés.
Génjeinket szedik széjjel
Éles fém szikék
Növény, állat biztonságban
Nincs már semmiképp.
Bár azt mondják: tudományos
Orvostanilag
De mi tudjuk: szupererős
Katonákat ad.
Az orvoslás nagyon fontos:
Ne legyen beteg.
Szemünk előtt tökéletes
Egészség lebeg.
De mi lett így az Emberből?
Sok a nyomorék.
Az orvoslás miatt van, hogy
Mind megszületék.
Sok kis élet túl korán jő
Fényre, világra
Nincs készen még minden szerve
Élte virága.
Egyre több a hiányosság
Génjeinkben már.
Ferde szervi korcsosulás
Mi jövőnkre vár.
Régen, ami embrióként
Betegnek leledz
Bizony mondom: szerencsére
Meg sem született.
Most meg mi a mai helyzet?
Szét kell nézni csak!
Újszülöttek ezreinek
Sok szerve vacak.
Évente sok ezer szívbaj
Máj, tüdő, vese
Down-kór, és más elmebajos
Gyerek születe.
Ha az orvoslás már jól megy
Mért nem hat oda
Hogy még embrió-korában
Lássa: mi baja?
Hová lesz így a jövőnk, a
Jövő nemzedék?
Szép új világ, mondhatom:
Hogy áldja meg az ég!
Elkorcsosul. Fogyatékkal
Élni nem vidám.
Fogyatékos ember joga:
Szülni, az biz’ ám.
Ámbár önmagát se képes
Ellátni szegény
Gyermekét majd gondozhatja
Külön egy cseléd.
Azután, ha a gyereke is
Fogyatékos lesz
Halmozottan, szerencsétlen
Hát kinek kell ez?
Boldog élet, vagy csak nyűg ez
Mindenkinek majd?
Vad növénynek a szára is
Csak vad ágat hajt.
Apropó: növények léte.
Egyesek szerint
Sok a génmanipulált, vagy
Mit annak tekint.
Régebben, még jól emlékszem
Arról szólt a hír
Hogy szárazságtűrő növényt
Van, ki nemesít.
Nemesítettek már rózsát
Krumplit, gabonát
Kutyát, cicát, lovat, pipit
Bocit, meg pocát.
Gyümölcs, s szőlő-nemesítő
Híres és neves
Kitenyésztett növényére
Mondták, hogy nemes.
Kevéssé lett érzékeny a
Betegségekre
Permetezni nem kellett, így
Szép minden szeme.
Bőtermő, és változatos
Szárazságtűrő
Vírusokra ellenálló
Nem kényeskedő.
Nemesítők, vagy szimplán csak
Manipulátorok?
Nemes céljuk volt, nem vitás
Mi hasznot hozott.
Ismert céljuk az volt, hogy mind
Bőtermő legyen
Több tej, több hús, vagy más színű
S dolgoztak ezen.
Most meg ráfogják ezekre:
Mind manipulált.
És e hír előtt a sajtó
Már kapitulált.
Köldökvér, meg bőrlemezke
S kukoricaszem
Van-e még a Földön, ami
Eredeti? Nem?
Fehér s néger házassága
Génkevercselés.
Kávészínű újszülöttek
Száma nem kevés.
Mesztic, kreol, s más fajúak
Régen élnek itt
Ilyen- s olyan keveredés
Adja génjeit.
Ideje lenne már végre
Eldönteni hát:
Mi a manipuláció
Mi más génre vált.
Piszkálgatnak bele a jó
Génekbe, tudom.
És már talán eltévedtek
Ezen az uton.
Rossz kezekbe bekerülve
Miféle jövő
Vár e Földre, emberek! Még
Mit hoznak elő?!
Hát csak ésszel, barátaim
Tudós orvosok
Mert a génkevercselésbe
Belebukhattok.
Tökéletes állat, növény
S ember lesz talán.
Öröklétnek tudománya
Megoldásra vár.
Megújuló sejtecskéket
Öngyógyítókat
Szervnövesztőt vizsgálnak a
Nagyítók alatt.
Beültetett, kioperált,
Növesztett vacak.
Hát ide jutottunk el pár
Évszázad alatt.
Sok kutatóintézetben
Kísérleteznek
Mindenféle marhasággal
Már az emberek.
Ki dönti el: nemesítés
Ami folyik ott
Vagy génmanipuláció
S az rossz, átkozott?
Betegség ne legyen, mondom.
Jó lenne, biza’.
De már így is sok az ember
Túlszaporoda.
E kis Glóbusz nem bír többet.
Elég ennyi már.
Ha még több ember lesz, arra
Csak éhínség vár.
Nemzeteknek legfőbb dolga
Kéne, hogy legyen
A születésszabályozás
Mindegyik helyen.
Ésszerűen, józan ésszel
Megtervezhető
Mert a jelenlegi létszám
Sokra tehető.
Felvilágosultak tudják:
Egyet is nehéz
Eltartani, felnevelni
Ehhez kell az ész.
Hány gyereket tud etetni
Egy család vajon
Van ahol nem ez a szempont
Sajnos, jól tudom.
Téves eszme szülte szokás
Hol az asszonyok
Tizenéves kortól szülnek
Tán több tucatot.
Életüknek végéig, míg
Csak képesek rá
Évente szülnek gyermeket
Sok a példa rá.
Hogy aztán majd mind éhezik
Nem szempont nekik
Férfiasság-fitogtató
Férjek ezt teszik.
Aki életben marad, az
Ugyanezt teszi
Rövid idő, és a létszám
Sokszorozódik.
Itt nő, amott meg apad már
A létszám, ez baj
Mert eltűnhet egy-kettőre
Valamelyik faj.
Már most keresztet vethetünk rá
Gyorsan vége lesz
Mert a másik elnyomja majd
Kit nyakába vesz.
Saját lehetőségét képtelen
Felmérni sok faj
Más kárára élősködő
Életet folytat.
De ha aki tömögeti
Bele a sok pénzt
Nem lesz már, akkor ki fogja
Etetni szegényt?
Józan ésszel belátható
Tovább nem mehet
Ész-érveket be kell vetni
Ameddig lehet.
HIV-vírusos betegeket
Létben tartanak
De amíg él, tovább fertőz
Ez a feladat?
Jó irány ez, tényleg? Kérdem.
Sajnáljuk szegényt.
De akiket megfertőz, mind
Halálraítélt!
Sok gyerek már így születik.
Milyen élet az?
Milyen öröm vár rá rövid
Élete alatt?
Sok anya van, aki tudja
Mi vár rá, igen.
Mégis vállal így gyermeket
Sajnos, mert lehet.
Szenvedés lesz az élete
Ameddig csak él
Mégis HIV-es magzatának
Védelmére kél.
Hogyha mégis megszületik
Egy ilyen gyerek
Hamar árva lesz szegényke
S mi lesz ővele?
Pár évig él, aztán vége
Neki is, bizony.
Addig pedig csak a kínját
Enyhítik, tudom.
Hogyha gén manipulálásával
Gyógyítható lesz
E betegség, nem kellenek
Majd a gyógyszerek.
Sokmillió ember nem hal
Meg majd emiatt
Mennyi ember lesz, akinek
Nem jut majd falat.
Bőtermő és sok húst adó
Nemesítés kell
Hogy mindenki éhes gyomra
Végre teljen el.
Természettől többet mostmár
Nem vehetünk el
Hogy minden kis centiméter
Az embernek kell.
Termőföldek helyén házak
Városállamok
A felgyorsult életmód sok
Károsat hozott.
Erdők helyén lakóparkok
Szennyvíz és szemét
Parkoló és irodaház
Ahol volt a rét.
Jaj, emberek, megálljatok
Végső pillanat
A károsítás mindőnkre
Sajnos visszahat.
Azt kék’ végre kitalálni:
Felmelegedés
Ne következzen be soha
Nyakunkon a vész.
Olyasmit kell feltalálni
Ami esz szmogot
Elpusztítja a füstködöt
A koszt, piszokot.
Ami megenné a káros
UV-sugarat
Az lenne ám most a menő
S nagy sikert arat.
Ami csökkenteni tudná
Nyáron a nagy hőt
Meg az árvizek idején
Sok vizet megköt.
Csillapítaná a durva
Anomáliát
Időjárás-szélsőséget
Kellemesre vált.
De hogy ezt hogy érhetnénk el
Azt én nem tudom
Én nem tudós vagyok, ezért
Nem is tudhatom.
Génjeinkkel vacakolni
Én biz’ nem tudok
Ezért csak a tudósokban,
Bennük bízhatok.
S hova végell, hová juthat
Ez a tudomány?
Nem sokáig maradhat már
E dolog talány.
Jobb lesz-e a végeredmény
Nem tudni most még
Reméljük, hogy nem szakad majd
Le miránk az ég...
VÉGE
Nincs tovább
-vers-
Az Ember mindent elért már
Amit csak lehet
Nincs hová fejlődni tovább
Meg aztán minek.
Már így is sok olyat tud, mi
Oly felesleges
Például a Holdra szállni
Már azt is lehet.
Megnézheti már a Marsot
Hogy milyen vörös
Közelről az űrszondával
S néhány üstököst.
Távcsővel lesi a Napot
Ni csak: kitörés!
Így meg úgy a mágnesesség
Nyavalyatörés.
Génjeinket szedik széjjel
Éles fém szikék
Növény, állat biztonságban
Nincs már semmiképp.
Bár azt mondják: tudományos
Orvostanilag
De mi tudjuk: szupererős
Katonákat ad.
Az orvoslás nagyon fontos:
Ne legyen beteg.
Szemünk előtt tökéletes
Egészség lebeg.
De mi lett így az Emberből?
Sok a nyomorék.
Az orvoslás miatt van, hogy
Mind megszületék.
Sok kis élet túl korán jő
Fényre, világra
Nincs készen még minden szerve
Élte virága.
Egyre több a hiányosság
Génjeinkben már.
Ferde szervi korcsosulás
Mi jövőnkre vár.
Régen, ami embrióként
Betegnek leledz
Bizony mondom: szerencsére
Meg sem született.
Most meg mi a mai helyzet?
Szét kell nézni csak!
Újszülöttek ezreinek
Sok szerve vacak.
Évente sok ezer szívbaj
Máj, tüdő, vese
Down-kór, és más elmebajos
Gyerek születe.
Ha az orvoslás már jól megy
Mért nem hat oda
Hogy még embrió-korában
Lássa: mi baja?
Hová lesz így a jövőnk, a
Jövő nemzedék?
Szép új világ, mondhatom:
Hogy áldja meg az ég!
Elkorcsosul. Fogyatékkal
Élni nem vidám.
Fogyatékos ember joga:
Szülni, az biz’ ám.
Ámbár önmagát se képes
Ellátni szegény
Gyermekét majd gondozhatja
Külön egy cseléd.
Azután, ha a gyereke is
Fogyatékos lesz
Halmozottan, szerencsétlen
Hát kinek kell ez?
Boldog élet, vagy csak nyűg ez
Mindenkinek majd?
Vad növénynek a szára is
Csak vad ágat hajt.
Apropó: növények léte.
Egyesek szerint
Sok a génmanipulált, vagy
Mit annak tekint.
Régebben, még jól emlékszem
Arról szólt a hír
Hogy szárazságtűrő növényt
Van, ki nemesít.
Nemesítettek már rózsát
Krumplit, gabonát
Kutyát, cicát, lovat, pipit
Bocit, meg pocát.
Gyümölcs, s szőlő-nemesítő
Híres és neves
Kitenyésztett növényére
Mondták, hogy nemes.
Kevéssé lett érzékeny a
Betegségekre
Permetezni nem kellett, így
Szép minden szeme.
Bőtermő, és változatos
Szárazságtűrő
Vírusokra ellenálló
Nem kényeskedő.
Nemesítők, vagy szimplán csak
Manipulátorok?
Nemes céljuk volt, nem vitás
Mi hasznot hozott.
Ismert céljuk az volt, hogy mind
Bőtermő legyen
Több tej, több hús, vagy más színű
S dolgoztak ezen.
Most meg ráfogják ezekre:
Mind manipulált.
És e hír előtt a sajtó
Már kapitulált.
Köldökvér, meg bőrlemezke
S kukoricaszem
Van-e még a Földön, ami
Eredeti? Nem?
Fehér s néger házassága
Génkevercselés.
Kávészínű újszülöttek
Száma nem kevés.
Mesztic, kreol, s más fajúak
Régen élnek itt
Ilyen- s olyan keveredés
Adja génjeit.
Ideje lenne már végre
Eldönteni hát:
Mi a manipuláció
Mi más génre vált.
Piszkálgatnak bele a jó
Génekbe, tudom.
És már talán eltévedtek
Ezen az uton.
Rossz kezekbe bekerülve
Miféle jövő
Vár e Földre, emberek! Még
Mit hoznak elő?!
Hát csak ésszel, barátaim
Tudós orvosok
Mert a génkevercselésbe
Belebukhattok.
Tökéletes állat, növény
S ember lesz talán.
Öröklétnek tudománya
Megoldásra vár.
Megújuló sejtecskéket
Öngyógyítókat
Szervnövesztőt vizsgálnak a
Nagyítók alatt.
Beültetett, kioperált,
Növesztett vacak.
Hát ide jutottunk el pár
Évszázad alatt.
Sok kutatóintézetben
Kísérleteznek
Mindenféle marhasággal
Már az emberek.
Ki dönti el: nemesítés
Ami folyik ott
Vagy génmanipuláció
S az rossz, átkozott?
Betegség ne legyen, mondom.
Jó lenne, biza’.
De már így is sok az ember
Túlszaporoda.
E kis Glóbusz nem bír többet.
Elég ennyi már.
Ha még több ember lesz, arra
Csak éhínség vár.
Nemzeteknek legfőbb dolga
Kéne, hogy legyen
A születésszabályozás
Mindegyik helyen.
Ésszerűen, józan ésszel
Megtervezhető
Mert a jelenlegi létszám
Sokra tehető.
Felvilágosultak tudják:
Egyet is nehéz
Eltartani, felnevelni
Ehhez kell az ész.
Hány gyereket tud etetni
Egy család vajon
Van ahol nem ez a szempont
Sajnos, jól tudom.
Téves eszme szülte szokás
Hol az asszonyok
Tizenéves kortól szülnek
Tán több tucatot.
Életüknek végéig, míg
Csak képesek rá
Évente szülnek gyermeket
Sok a példa rá.
Hogy aztán majd mind éhezik
Nem szempont nekik
Férfiasság-fitogtató
Férjek ezt teszik.
Aki életben marad, az
Ugyanezt teszi
Rövid idő, és a létszám
Sokszorozódik.
Itt nő, amott meg apad már
A létszám, ez baj
Mert eltűnhet egy-kettőre
Valamelyik faj.
Már most keresztet vethetünk rá
Gyorsan vége lesz
Mert a másik elnyomja majd
Kit nyakába vesz.
Saját lehetőségét képtelen
Felmérni sok faj
Más kárára élősködő
Életet folytat.
De ha aki tömögeti
Bele a sok pénzt
Nem lesz már, akkor ki fogja
Etetni szegényt?
Józan ésszel belátható
Tovább nem mehet
Ész-érveket be kell vetni
Ameddig lehet.
HIV-vírusos betegeket
Létben tartanak
De amíg él, tovább fertőz
Ez a feladat?
Jó irány ez, tényleg? Kérdem.
Sajnáljuk szegényt.
De akiket megfertőz, mind
Halálraítélt!
Sok gyerek már így születik.
Milyen élet az?
Milyen öröm vár rá rövid
Élete alatt?
Sok anya van, aki tudja
Mi vár rá, igen.
Mégis vállal így gyermeket
Sajnos, mert lehet.
Szenvedés lesz az élete
Ameddig csak él
Mégis HIV-es magzatának
Védelmére kél.
Hogyha mégis megszületik
Egy ilyen gyerek
Hamar árva lesz szegényke
S mi lesz ővele?
Pár évig él, aztán vége
Neki is, bizony.
Addig pedig csak a kínját
Enyhítik, tudom.
Hogyha gén manipulálásával
Gyógyítható lesz
E betegség, nem kellenek
Majd a gyógyszerek.
Sokmillió ember nem hal
Meg majd emiatt
Mennyi ember lesz, akinek
Nem jut majd falat.
Bőtermő és sok húst adó
Nemesítés kell
Hogy mindenki éhes gyomra
Végre teljen el.
Természettől többet mostmár
Nem vehetünk el
Hogy minden kis centiméter
Az embernek kell.
Termőföldek helyén házak
Városállamok
A felgyorsult életmód sok
Károsat hozott.
Erdők helyén lakóparkok
Szennyvíz és szemét
Parkoló és irodaház
Ahol volt a rét.
Jaj, emberek, megálljatok
Végső pillanat
A károsítás mindőnkre
Sajnos visszahat.
Azt kék’ végre kitalálni:
Felmelegedés
Ne következzen be soha
Nyakunkon a vész.
Olyasmit kell feltalálni
Ami esz szmogot
Elpusztítja a füstködöt
A koszt, piszokot.
Ami megenné a káros
UV-sugarat
Az lenne ám most a menő
S nagy sikert arat.
Ami csökkenteni tudná
Nyáron a nagy hőt
Meg az árvizek idején
Sok vizet megköt.
Csillapítaná a durva
Anomáliát
Időjárás-szélsőséget
Kellemesre vált.
De hogy ezt hogy érhetnénk el
Azt én nem tudom
Én nem tudós vagyok, ezért
Nem is tudhatom.
Génjeinkkel vacakolni
Én biz’ nem tudok
Ezért csak a tudósokban,
Bennük bízhatok.
S hova végell, hová juthat
Ez a tudomány?
Nem sokáig maradhat már
E dolog talány.
Jobb lesz-e a végeredmény
Nem tudni most még
Reméljük, hogy nem szakad majd
Le miránk az ég...
VÉGE