A hepi asszonyka
Bobby Leng:
A hepi asszonyka
igaz történet
A fiatalasszony csinos volt, okos, bájos, nagyon kedves és mindig mosolygós. Fenékig érő sötét és egyenes szálú, gondozott haja és divatos szemüvege szépen illett kerek arcához, gömbölyded termetéhez. Nem volt magas, mégis mindig jó volt rátekinteni, nett volt, jól álltak rajta a ruhák, szépen tudta viselni őket mindig.
Ilyennek ismerték a munkatársai és a főnökei. Minden munkahelyi terhet elviselt, sohase panaszkodott. Senki se tudta, hogy otthon nincsen minden rendben. Erről sose beszélt, sose panaszkodott.
De mégis kitudódott, hogy válófélben vannak a férjétől, a közösen épített hatalmas házból kitették és a közös gyermekét is elvették tőle. Nem is látogathatta. Hiába volt minden pereskedés, az asszonyka egyedül volt, támasz nélkül, a férje családja pedig igen gazdag és minden pert megnyertek ellene.
Akkor szegény asszonyka, aki addig csupa nevetés volt és úgy hívták hogy happy csaj - összeomlott.
Felmondott a munkahelyén, mert az a nyomás már túl sok volt, nem tudta még azt is elviselni. Az ott töltött utolsó napok alatt folyton csak sírt szegény.
Máshová költözött és új életet kezdett. Egy idő után támaszra is lelt egy jólelkű férfi személyében, aki mindenben támogatta őt. Végre ismét boldog lehetett.
Lett jó új munkahelye, ahol végre megbecsülték és nem terhelték túl, és a magánélete is révbe ért. Gyermekéről kénytelen volt végleg lemondani, ezen is valahogy túltette magát, még ha fájt is.
De már soha többé nem lesz belőle hepi asszonyka.
A hepi asszonyka
igaz történet
A fiatalasszony csinos volt, okos, bájos, nagyon kedves és mindig mosolygós. Fenékig érő sötét és egyenes szálú, gondozott haja és divatos szemüvege szépen illett kerek arcához, gömbölyded termetéhez. Nem volt magas, mégis mindig jó volt rátekinteni, nett volt, jól álltak rajta a ruhák, szépen tudta viselni őket mindig.
Ilyennek ismerték a munkatársai és a főnökei. Minden munkahelyi terhet elviselt, sohase panaszkodott. Senki se tudta, hogy otthon nincsen minden rendben. Erről sose beszélt, sose panaszkodott.
De mégis kitudódott, hogy válófélben vannak a férjétől, a közösen épített hatalmas házból kitették és a közös gyermekét is elvették tőle. Nem is látogathatta. Hiába volt minden pereskedés, az asszonyka egyedül volt, támasz nélkül, a férje családja pedig igen gazdag és minden pert megnyertek ellene.
Akkor szegény asszonyka, aki addig csupa nevetés volt és úgy hívták hogy happy csaj - összeomlott.
Felmondott a munkahelyén, mert az a nyomás már túl sok volt, nem tudta még azt is elviselni. Az ott töltött utolsó napok alatt folyton csak sírt szegény.
Máshová költözött és új életet kezdett. Egy idő után támaszra is lelt egy jólelkű férfi személyében, aki mindenben támogatta őt. Végre ismét boldog lehetett.
Lett jó új munkahelye, ahol végre megbecsülték és nem terhelték túl, és a magánélete is révbe ért. Gyermekéről kénytelen volt végleg lemondani, ezen is valahogy túltette magát, még ha fájt is.
De már soha többé nem lesz belőle hepi asszonyka.